A liturgikus testtartások (7. rész): A békeköszöntés

A szentmise bemutatására és a szentmisén való részvételre vonatkozó szabályok sem nem ajánlják, sem elő nem írják, hogy a hívek a Miatyánk imádkozása alatt a padokban egymás kezét fogják. Ne tegyük, mert a Miatyánk alatt hazánkban nem ez az előírt testtartás. Ne tegyük, mert zavart okozhat abban a testvérünkben, aki nem szokott hozzá ehhez a gesztushoz, vagy zavarja, mert máshol ez nincs így. Ne tegyük, mert a hívek közötti testvéri egység kifejezésére a Miatyánkot követően ott a békecsók szertartása, amikor a szomszédomnak a jobbomat nyújtom a béke és a közösség jeleként. Ha már a Miatyánk alatt megtettük ezt, akkor az imát követő békecsóknak nincs értelme, pedig annak a mise rítusában ősidők óta értelme és jelentősége van, és előírás is.

A Miatyánk istengyermeki mivoltomban erősít meg, ahogyan azt az Atyára tekintve neki megvallom és megköszönöm. Ennek az imának a testtartásban való kifejeződése tehát individuális és nem közösségi. A Miatyánk után viszont a békecsókkal vagy békejobb nyújtásával testvéremnek ismerem el azt, aki szinten egy a Fiúval maga is „a fiú”.