Szent Ferenc rózsafüzér társulat titokbeosztása (2024. július 7. – augusztus 4.)

Imaszándék: egyházközségünkért, tagjaiért és papjainkért

TitokImádkozó

Miután az angyal közölte vele, hogy Jézus anyja lesz, Mária így válaszolt neki: “Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint!” (Lk 1,38)
Gábor főangyal hírül vitte Szűz Máriának, hogy a Megváltó édesanyja lesz.
Jézus elhagyta értünk a mennyei dicsőségét, és szolgai alakot vett magára. Lakóhelyéül a legalázatosabb Szűz, Mária szívét és szűzi méhét választotta. Az alázatos szívű Jézus az alázatos Máriánál érezte magát igazán jól.
Szabó Bence

Erzsébet köszöntése: “Boldog vagy te, aki hittél, mert be fog teljesedni, amit az Úr mondott neked.” Mária erre így szólt: “Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben.” (Lk 1,45.46)
Szűz Mária meglátogatta Erzsébetet, és három hónapon át szeretettel szolgált idős rokonának. Mária, mihelyt értesült Erzsébet áldott állapotáról, azonnal hozzá sietett, hogy megossza vele szent titkát, és együtt örvendjenek.
Buzgólkodjunk mi is felebarátaink lelki és testi javaiért! Szolgáljunk azoknak is, akik bántalmaznak minket!
Tóth Ibolya

“Mária megszülte elsőszülött fiát, pólyába takarta őt, és jászolba fektette…”
Az angyal így szólt a pásztorokhoz: “Nagy örömet hirdetek nektek… Ma megszületett az Üdvözítő.” (Lk 2,7.10)
Jézus Betlehemben, hajléktalanul, a legnagyobb szegénységben született. Maga akart szegény lenni! Mi vajon miért hajhásszuk a föld javait? Ne zúgolódjunk helyzetünk miatt, hanem gyűjtsünk lelki kincseket!
Dalmadi Zoltánné

“Mikor pedig elteltek a tisztulás napjai, Mózes törvénye szerint felvitték őt Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak…”
Látva a gyermeket, az ősz Simeon így imádkozott: “Most bocsásd el, Uram, szolgádat, a te igéd szerint békességben, mert látták szemeim a te megváltásod…”
Máriához pedig így szólott: “… jel lesz ő, amelynek ellene mondanak, és a te lelkedet is tőr járja át…” (Lk 2,22; 29-30; 34-35).
Készséggel és bizalommal rendeljük alá akaratunkat Urunk rendelkezéseinek!
Besenyei Lászlóné

Amikor Jézus “tizenkét esztendős lett, fölmentek mindnyájan Jeruzsálembe az ünnepi szokás szerint. Amikor elteltek az ünnepnapok, és már visszatérőben voltak, Jézus ottmaradt Jeruzsálemben, és nem vették észre a szülei…”
Mária sírva kereste szeretett Gyermekét, majd “három nap múlva megtalálták őt a templomban, amint a tanítók közt ült, hallgatta és kérdezte őket” (Lk 2,42)
Mily aggódó szívvel kereste a Szűzanya az isteni gyermeket! Nekünk is keresnünk kell Őt folytonos imádság, erények és jó cselekedetek által. Mindent Jézussal és Jézusért tegyünk!
Ferge Lászlóné

“Megkeresztelkedése után Jézus azonnal feljött a vízből, mire megnyílt neki az ég és látta, hogy Isten Lelke galamb képében leereszkedik és rászáll. Akkor a mennyből szózat hangzott: “Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik.”” (Mt 3,16-17)
Jézus megkeresztelkedése nyilvános működésének kezdete. Az Atya hangja, a Szentlélek galamb alakjában való leereszkedése a megtestesült második személy fölé, a Szentháromság bemutatása. – A keresztség az első és legszükségesebb szentség számunkra: általa Isten gyermekei lettünk.
Mile Jánosné

“Harmadnapra menyegző volt a galileai Kánában. Jézus anyja is részt vett rajta. Jézus is hivatalos volt tanítványaival együtt a menyegzőre. Mikor fogytán volt a bor, Jézus anyja megjegyezte: “Nincs már boruk.” Jézus hozzá fordult: “Asszony, a mi gondunk ez? Még nem jött el az én órám.” Anyja akkor figyelmeztette a szolgákat: “Tegyétek, amit mond.”” (Jn 2,1-5)
Jézus első csodáját – anyja kérésére – egy menyegző alkalmával tette. – Jézus jelenléte a kánai menyegzőn a házasság jóságának megerősítését jelenti.
Salánki Ferenc

“Az idő betelt: Közel van Isten országa. Térjetek meg és higgyetek az üdvösség jóhírében.” (Mk 1,15)
Minden ember meghívást kapott Isten országába. A megtérés Jézus gondolkodásmódjában azonos a megváltozással és a megújulással. Szokások, beidegződések elhagyásával, lemondással elsősorban. – Isten országa bent a szívben és a lélekben kezd megvalósulni. Nem külső hatalom révén, hanem bennünk, a magunk legyőzésével.
Szulyák Imréné

“Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és testvérét, Jánost és egyedül őket vitte föl egy magas hegyre. Ott színében elváltozott előttük. Arca ragyogott, mint a nap, ruhája pedig tündökölt, mint a fény.” (Mt 17/1-2)
Jézus megengedte, hogy az eddig elrejtett istenség átsugározza testét, s magát istensége dicsőségében mutassa meg; azért, hogy tanítványai hite ne inogjon meg, amikor majd látják szenvedését, s amikor az Egyház kormányzásában nehézségek merülnek fel. – Isten minket is megajándékoz Tábor-hegyi pillanatokkal, amik továbblendítenek utunkon.
Tulipán Anita

“Étkezés közben Jézus kenyeret vett a kezébe, megáldotta, megtörte, és ezekkel a szavakkal adta tanítványainak: Vegyétek és egyétek, ez az én testem!”” (Mt 26,26)
Jézus az utolsó vacsorán hozta létre az Eucharisztiát, testének és vérének áldozatát. Így a keresztáldozat a századokon át az Ő eljöveteléig jelenlévő valóság. Jézus véres áldozata a kereszten és vérontás nélküli áldozata, a szentmise, lényegileg egyetlenegy misztérium. – A szentmise a legnagyobb dolog, ami a földön létezik: mintha az utolsó vacsora termében együtt ünnepelnénk az apostolokkal.
Orosz Lászlóné

Jézus az Olajfák hegyén “a halállal tusakodva még buzgóbban imádkozott. A verejtéke olyan lett, mint a földre hulló vér cseppjei” (Lk 22,43)
A mi Urunk, Jézus Krisztus, az Olajfák hegyén imádkozott, előre átélte szenvedését és ezért vérrel verítékezett.
A bűn okozta! Az én vétkeim is kisajtolták e véres verítéket!
Utájluk meg a bűnt, és Jézus iránti szeretetből kerüljünk is minden vétket!
Kiss Sándorné

“Pilátus… megmosta a kezét a tömeg előtt, és így szólt: Én ártatlan vagyok ennek a vérétől. Ti lássátok!” Majd “elbocsátotta nekik Barabást, Jézust pedig megostoroztatta és átadta nekik, hogy feszítsék keresztre” (Mt 27,24-26)
Ne zúgolódjunk, ha Isten csapásait kell elviselnünk, hiszen bűneinkkel megérdemeltünk mindent. Tartsunk őszinte bűnbánatot, a szenvedéseket pedig fogadjuk gyermeki alázattal!
Tamás Attiláné

“Ekkor a helytartó katonái bevitték Jézust a helytartóságra, és összegyűjtötték köréje az egész csapatot. Levetkőztették őt, vörös katonaköpenyt adtak rá, fontak egy koronát tövisekből, rátették a fejére, egy nádszálat pedig a jobb kezébe, aztán térdet hajtva előtte, így gúnyolták őt: Üdvözlégy, zsidók királya!” (Mt 27,27-29)
A mi Urunkat, Jézus Krisztust tövissel megkoronázták. Még ez a rettenetes példa sem indítana meg minket, és ne késztetne őszinte bűnbánatra? Viszonzásul áldozatul kell adnunk akaratunkat, óhajtásainkat és vágyainkat. Önmegtagadást kell gyakorolnunk!
Tamás Éva

“… Elvezették (Jézust), hogy keresztre feszítsék” (Mt 27, 31).
“Ő pedig keresztjét hordozva kiment az úgynevezett Koponya-helyre, amelyet héberül Golgotának neveznek” (Jn 19,17).
Miután Jézust halálra ítélték, vállára helyezték a súlyos keresztet. Üdvözítőnk pedig szeretettel karolta át, és vitte a Kálvária hegyére.
Értem tette mindezt! Az Ő példája nyomán nekem is békével kell tűrnöm minden fájdalmat és viszontagságot.
Almási Veronika

Jézust a Golgotán “keresztre feszítették, és vele másik kettőt kétfelől, Jézust pedig középen. Pilátus egy feliratot is készíttetett, és a kereszt fölé helyeztette. Ez volt ráírva: A Názáreti Jézus, a zsidók királya” (Jn 19,18-19)
Szörnyű kínjai között Jézus bocsánatot kért számunkra a mennyei Atyától, és anyát rendelt nekünk Szűz Máriában, ő pedig fiává fogadott mindnyájunkat.
Nagy szeretettel kell viszonoznunk Megváltónk és Édesanyja jóságát. Lelkeket kell mentenünk Jézus számára, Szűz Anyját pedig meg kell örvendeztetnünk jámbor és hűséges életünkkel.
Erdélyi Attiláné

Az asszonyok “a hét első napján kora hajnalban a sírhoz mentek, magukkal vitték az illatszereket, amelyeket készítettek. A követ a sírtól elhengerítve találták… Egyszerre két férfi állt ott mellettük, ragyogó ruhában. Az asszonyok megijedtek, és arccal a földre borultak. Azok pedig így szóltak hozzájuk: Miért keresitek az élőt a holtak között? Nincs itt, feltámadt” (Lk 24/1).
Szabadítsuk ki véglegesen lelkünket a bűn fertőjéből, hogy szabadon szolgálhassunk Teremtőnknek. Minél mélyebb halálból kelünk fel, annál dicsőségesebb a feltámadásunk.
Ft. Papp László

Miután Jézus megígérte, hogy elküldi a Szentlelket, tanítványait kivezette “Betánia közelébe”, majd szemük láttára felemelkedett, s felhő takarta el szemük elől. Miközben nézték őt, két férfi állt meg mellettük fehér ruhában. Így szóltak: “Galileai férfiak, miért állok itt, és néztek az égre? Ez a Jézus, aki közületek fölment a mennybe, úgy jön el ismét, ahogy szemetek láttára mennybe szállt” (Lk 24,50; ApCsel 1,9-11).
Jézus kereszthalálával és feltámadásával számomra is megnyitotta a mennyet. Úgy kell tehát élnem, hogy bejuthassak majd oda.
Vajai András

“Amikor elérkezett pünkösd napja, mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen (az utolsó vacsora termében). Hirtelen zaj támadt az égből, olyan, mint a heves szélvész zúgása. Betöltötte az egész házat, ahol összegyűltek, majd pedig szétoszló, tüzes nyelvek jelentek meg előttük és leereszkedtek mindegyikükre. Valamennyien beteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni úgy, amint a Szentlélek szólásra indította őket” (ApCsel 2,1-4).
Az, Aki a félénk apostolokat bátor harcosokká edzette, minket is megerősít küzdelmünkben, csak kérnünk kell rá.
Laczovics János

“Tégy engem, mint pecsétgyűrűt, a szívedre…” (Én 8,6)
“Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik szeretik őt” (1Kor 2,9 vö. Iz 64/3).
Isten a Boldogságos Szűz Máriát lelkével és testével együtt fölvette a mennybe. A sír szélén elhagy minket minden és mindenki – csak a jó és rossz cselekedeteink követnek minket az örökkévalóságba. Ha azonban Szűz Máriát követtük erényeiben, és igyekeztünk hűségesen megtartani Isten parancsait, biztosan számíthatunk Jézus és Szent Anyja segítségére életünkben és halálunk óráján egyaránt.
Vajai Andrásné

“Ne félj a rád váró szenvedéstől!… Légy hű mindhalálig, s neked adom az élet koronáját” (Jel 2,10).
A Boldogságos Szüzet isteni Fia a mennyország királynőjévé koronázta. Ilyen korona vár ránk is a mennyország dicsőségében. Igyekeznünk kell tehát, hogy Istennek tetsző életünkkel meg is érdemeljük azt. Hogy hozzásegítsen, gyermeki módon, gyöngéden tisztelnünk kell Szűz Máriát, mindenfelé terjesztve tiszteletét.
Almásiné Németh Katalin
TitokImádkozó
Almási Gergely
ifj. Almási Gábor
Varga Miklósné
Kálmán Tiborné
Kizman Pál
Tóth Tiborné
Rózsa Lászlóné
Mezei Katalin
Kiss Károlyné
Lajmán Gréta
Ilyés Lajosné
Kiss Erzsébet
Kiss József
Türk Lászlóné
Almási Gábor