Az egyházatyákról

Hogyan választották ki az Egyházatyákat?

Nincs katolikus tanítóhivatali kijelentés az Egyházatyák neveinek listájáról. Lényegében az Egyházatyák nevei 2000 év általános konszenzusából erednek az ősi hitű hagyományban (ú.m. katolikus, ortodox, kopt, szír, örmény stb.). az Egyházatyák négy sajátosság alapján vannak kiválasztva: igazhitűség a tanításban, életszentség, egyházi elfogadottság és antikvitás.

Kik Nyugat és Kelet nagy Atyái?

Nyugat: Szent Ambrus (+397), Szent Jeromos (+420), Szent Ágoston (+430) és Nagy Szent Gergely pápa (+604).
Kelet: Szent Athanasziosz (+373), Nagy Szent Baszileiosz (+379), Nazianzoszi Szent Gergely (+398), Aranyszájú Szent János (+407).

Ki a legnagyobb az összes Egyházatyák közül?

Minden kétség és teketória nélkül: Szent Ágoston! Egy Egyházatya sem írt több teológiai témáról ilyen éleslátással, mint Hippo főpapja. Szent Ágoston az egyetlen olyan Atya, aki élete folyamán három eretnekséget – a manicheizmust, a donatizmust és a pelagianizmust – futamított meg. Nehéz megfogalmazni Szent Ágoston érdemeit néhány szóban. Ágoston a legműveltebb, a legvelősebb és a legtisztábban látó író, akit az Egyház valaha is ismert. Ágoston írta az összes Egyházatya közül a legtöbb művet. Sevillai Szent Izidor egyszer azt írta, hogy az, aki azt állítja, hogy elolvasta Ágoston összes írását, az „hazug”. Migne Patrologia Latina-jában a 217 kötetből 14 kötet az ő munkája. De nem is dicsérgetem tovább, hanem inkább Szent Ágoston Vallomásait ajánlom mindazon olvasónak, aki az Egyházatyák felől érdeklődik.

Forrás: https://www.depositum.hu/egyhazatyakfaq.html