A Partiumban jártunk

Egyházközségünk apraja és nagyja népes létszámmal és izgalommal teli hangulatban kelt útra október 03-án a történelmi Magyarország keleti vármegyéinek bebarangolására, Ady Endre, Dsida Jenő, Bakócz Tamás szülőföldjére. Szatmár megye jelentős része az anyaországtól elszakítva sok testvérünk számára nem tudja bemutatni szépségeit, ezért kerekedtünk fel és hoztunk magunkkal néhány gondolatot és képet, melyeket most megosztunk valamennyi kedves testvérünkkel.

Utunk első állomása Nagykároly, a Kaplony településről származó Károlyi dinasztia fellegvára, kastélyának megtekintése. A több mint 134 szobát befoglaló barokk kastély induláskor védművekkel, végvár erősségű kiépítéssel állt ellen a török és egyéb ellenséges csapatoknak.
1708-ban II. Rákóczi Ferenc 1 hónapig a vár urának Károlyi Sándor kuruc generálisnak vendégeként szervezte a magyar szabadságharcot, pihent a kellemes környezetben.
A várból 1792-től Károlyi Antal nagyon szép barokk kastélyt építtetett, mely jelenleg múzeum, helytörténeti gyűjtemény és kiállításnak ad otthont.
A történeti enteriőr visszavezetett bennünket a korábbi évszázadokba.

Második állomásunkon a Kalazanci Szent József piarista templomot és rendházat tekintettük meg. 1725-ben Károlyi Sándor a katolikus vallás megerősítése érdekében piarista szerzeteseket telepített be. Későbbi utóda Károlyi Antal sokáig várt fiúutódnak örvendett. A dinasztia régen várt fiú örököse világra jöttének – Kalazanci Szent József iránti hálájából – fogadalmi templomként emeltette Károlyi Antal ezt a nagyon szép építményt.

Utunk harmadik állomása a Nagymajtényi sík emlékezetes hadi eseményének helyszínén nagyon méltóságos és tiszteletteljes volt.
1711. április 30-án 12 000 főnyi kuruc lovasság 149 db harci zászlót földbe szúrva Károlyi Sándor kuruc generális vezérletével letette a fegyvert, hűségesküt adva I. József császárnak. Az obeliszkre helyezett nemzeti szalaggal a Himnusz és a Szózat eléneklésével adóztunk híres és hős elődeink emlékének.

Negyedik és egyben legmonumentálisabb állomásunk a szatmárnémeti Urunk Mennybemenetele-székesegyház ikertornyos épülete.
Hám János püspök 1830-1837 között építtette klasszicista stílusú székesegyház kupolafestményén a 12 éves Jézust láthatjuk, aki „atyjának dolgaiban jár el a templomban lévők körében”.
Zoltán atya itt misét mondott, és még sokáig szemléltük e csodálatos építményt.

Ötödik állomásunk a püspöki palota épülete volt. II. Ferenc osztrák császár és magyar király 1804-ben az egri egyházmegyéből kivette és megalapította a Kassai és a Szatmári Püspökséget.
A püspöki palota egyik gyöngyszeme a kápolna. Mennyezete alatt 8 magyar Szent domborműve látható.
A kápolnában lévő — az erdődi várkápolnából átszállított — feszület és oltár méltóságteljesen egyszerű és csodálatos. Ezek előtt esküdött örök hűséget Szendrei Júliának Petőfi Sándor.
Dísz- és konferenciaterem, valamint egyházmegyei könyv- és levéltár is található a reprezentatív püspöki palotában.

Utunk hatodik állomásán láthattuk Szatmárnémeti legrégebbi és legnagyobb református templomát. A láncos templom nevét a templomot körülölelő alacsony lánckerítésről kapta.

Hetedik megállónk Ákos település
A falu középkori temploma a Kárpát-medence egyik legnagyobb bazilikás elrendezésű, eredeti állapotát legjobban őrző románkori templom. Bazilikás jellegét az adja, hogy a középső magasabb főhajó mellé két alacsonyabb oldalhajó épült, közöttük négyzetes pilléreken nyugvó árkádokkal.
Igazi középkori környezet és légkör vett körül bennünket a református lelkipásztor vendégszeretetével párosulva.

Nyolcadik állomásunkon tudatosult bennünk, hogy mennyi jót is tettek a Károlyiak.
A krasznabélteki reformátusokat a szomszédos Dob településre költöztették és helyükre pedig sváb telepesek és frankok érkeztek. Meghonosították a szőlőművelést a környéken, melynek hagyományait ma is őrzik és ápolják a szomjas vándor legnagyobb örömére.

A házigazdák és a helyi plébános atya vendégszeretetét élvezve intettünk búcsút a krasznabéltekieknek — a tartalmas lelkiségben gazdag, cseppet sem fáradságos utunknak.
Köszönet a Teremtőnek a kegyelmekért és minden résztvevőnek a szeretetteljes napért.