Nagyszombat – vigília szertartás

Nagyszombaton este 20:00 órától templomunkban Bancsi Zoltán plébános atya bemutatta a húsvéti vigília szertartást. A járványhelyzet miatt csak otthonainkból, lelkileg lehettünk jelen az egyházi év csúcspontját jelentő eseményen.

Nagyszombaton az esti vigília-szertartásával kezdetét veszi a Katolikus Egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus Krisztus feltámadt a halálból és mindenkit meghív az örök életre.

A képhez tartozó alt jellemző üres; kép-2.png a fájlnév

Nagyszombaton „az Egyház Jézus sírja mellett virraszt”, a némaság tölti be a világot. Ebben a némaságban hangzik fel a Húsvéti örömének és az éjszaka sötétjében gyullad fel a húsvéti gyertya fénye, amely hirdeti Isten győzelmét a halál felett, Krisztus feltámadását.
Húsvét éjszakáján, az Egyház talán legszebb ünneplése jeleníti meg számunkra a szent titkokat. A liturgia sötétben kezdődik, abban a sötétben, amely a világra borult Krisztus halála után. A húsvéti vigília szimbólumaiban megjelenik a fény és a sötét, a tűz és a víz, hogy együtt magasztalják a feltámadott Krisztust, aki legyőzte a sötétséget, a halált. A vigília szertartása négy, jól elkülönülő lényegi részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából. Ez a jelenlegi liturgikus rend a IV. századra vezethető vissza.
A húsvéti gyertya fénye Jézus Krisztus győzelmét jelzi, a feltámadását, amely belevilágít a templom sötétjébe és egyúttal a világ sötétjébe is, hogy új reményt adjon. Az Egyház leggyönyörűbb éneke, az Exsultet, a Húsvéti örömének után kezdődik az igeliturgia: az ószövetségi olvasmányok (Ter1,1-2,2; Ter 22,1-18; Kiv 14,15-15,1; Iz 54,5-14; Iz 55,1-11; Bár 3,9-15.32-4,4; Ez 36,16-28) végigvezetnek minket az üdvösségtörténet nagy állomásain. Az utolsó olvasmány után felcsendül a Glória, Isten dicsőítése és „visszatérnek a harangok”, meghívva a hívőket Krisztus győzelmének ünneplésére. A szentleckét (Róm 6,3–11) követően az ünnepélyes Alleluja Isten népének ujjongó örömét fejezi ki. Jézus feltámadását, az igazi örömhírt hirdeti az evangélium (A évben, 2020-ban: Mt 28,1–10; B évben, 2021-ben: Mk 16,1-7; C évben, 2022-ben: Lk 24,1-12).
A prédikáció után elimádkozza az Egyház a mindenszentek litániáját, hiszen a keresztséggel az Egyház tagjává leszünk, amelyhez a szentek közössége is hozzátartozik. A húsvéti szertartás a keresztvíz megszentelésével folytatódik. A katolikus templomokban ősi hagyományt követve általában húsvét vigíliáján, a nagyszombati szertartás során szolgáltatják ki a keresztség szentségét a felnőtt korukban megtérteknek, vagyis ekkor fogadja őket tagjai közé az Egyház. Az Egyház akkor is szentel vizet, ha keresztelésre nem kerül sor: így lesz ez az idei évben is, mivel a járvány miatt az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció dekrétuma szerint a keresztség liturgiájánál csak a keresztségi fogadást újítjuk meg.
Ezt követően a szentmise a szokott rend szerint folytatódik. A liturgia ünnepi áldással ér véget, mivel a hagyományos húsvéti körmenet az idén elmarad.

1 thought on “Nagyszombat – vigília szertartás

Comments are closed.